Megelőzés
"Ha kutyád van, gazdagabb vagy,
mint kit felvet pénz, s vagyon.
Vele jutalmaz az élet,
általa élsz gazdagon.
Hát becsüld meg a kutyádat,
mert ő hálás, s hisz neked,
kitartásért kijár neki
barátság, s a tisztelet..."
Aranyosi Ervin - Van ki veled érez!
Megelőzéssel sokkal többet tehetünk állataink egészsége szempontjából, mint azt elsőre gondolnánk.
A prevenció napjainkban sajnos még mindig gyerekcipőben jár, és az a legelterjedtebb gyakorlat, hogy az állattartók többsége csak akkor fordul szakemberhez, amikor már problémák jelentkeznek.
Picit tudatosabb odafigyeléssel, állataink jobb (élettani) ismereteivel nagyon sok esetben lehetne komolyabb problémákat megelőzni, lefolyásukat lassítani, boldogabb és egészségesebb életet biztosítani.
A genetikai betegségeknél az időben elvégzett szűrővizsgálatok kulcsfontosságúak. Ha már fiatal korban kiderül valamiféle genetikai fejlődési rendellenesség, szakember segítségével felállítható egy olyan napi rutin, ami képes a betegség tüneteinek megjelenését kitolni, esetlegesen elkerülhetőek lennének bizonyos műtétek.
De ha idővel műtétre is kerülne a sor, természetesen az sem mindegy, hogy az állat életkorában ez mikor történik. (Pl. protézis esetén nem mindegy hányszor, vagy egyáltalán kell-e cserélni. Fiatal korban megkapott protézis egészen biztos, hogy idővel cserés…)
A műtétekkel kapcsolatban még egy óriási érv: milyen állapotban van az állat a műtét pillanatában?
Egy jól felépített terápiában úgy kerül sor a műtétre, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy a rehabilitáció a lehető legjobb ütemben tudjon haladni, az állat mielőbb fel tudjon épülni.
A genetikai betegségeken túl is számos dolog befolyásolja az egészségi állapotot.
Tartás, takarmányozás, mozgatás körülményei, társállat, sport, pihenőidő… vagyis a mindennapok.
Természetesen nagyon felelős gazdiként a legtöbben a lehető legjobb eledeleket és kiegészítőket keressük kedvenceinknek. De sajnos itt van egy olyan ”apróbetűs rész”, amiről nem szeretnek beszélni a piacon.
Az egyik legnagyobb ellenség: fiatalkori TÚLETETÉS!
Van a túletetésnek azon formája, amikor egy fiatal, fejlődésben lévő egyedet ”etetünk túl”, méghozzá abban a formában, hogy túlságosan is ”kiszolgáljuk”. Ez annyit jelent, hogy a túl jól tartás eredményeképp a szervezet azt az üzenetet kapja, hogy növekedjék. Viszont a csontok növekedése, fejlődése, csontosodási folyamatok ”genetikai programok” által rögzültek, vagyis saját ütemük van, és az életkor egy meghatározott szakaszában történik meg a teljes fejlettség, megerősödés. Ezzel szemben az izmok a rendelkezésükre álló tápanyagok mértékétől függően fejlődnek, erősödnek, és az így megnövekedett izomtömeget a tartóváz, vagyis a csontrendszer nem fogja elbírni. A legnagyobb terhelést viselő csontok (végtagok hosszú csöves csontjai) a túlterhelés miatt elgörbülnek, csontfejlődési zavarok alakulnak ki.
Egy genetikailag teljesen egészséges állatból egy ortopédiai problémákkal küzdő, fájdalmakkal teli egyed lesz. Pl. a nagyobb testű kutyákat ez a probléma jobban érinti, mint kisebb testű társaikat.
Érdemes tehát mindenképpen megfontolni a fiatal, ”maximális növekedési intenzitás” fázisában lévő állatok takarmányozását, az eledelek mellet a táplálékkiegészítőkre is figyelemmel.
Jó szolgálatot tehet az örök érvényű szabály: a kevesebb, néha több!
Napjainkban annyira jó minőségű (prémium, szuperprémium) eledelek tömege van a piacon, hogy azokat még pluszban kiegészíteni különböző tablettákkal, porokkal, nem feltétlenül szükséges. Hiánybetegségek esetén (és egyéb okokból) természetesen más a helyzet.
Azt javaslom, mindig konzultáljunk a megfelelő szakemberrel, állatorvossal, dietetikussal.
A túletetés másik formája, amikor - életkortól függetlenül - tényleg láthatóan annyira túltáplálnak egy állatot (”ad libitum” – étvágy szerint), hogy azzal nem csak ortopédiai problémák sorozata indul el, de nagyon sok esetben egyéb belsőszervi (működési) rendellenességek is.
Ha az állat túlsúlyos, nehezen fog mozogni, megterheli a vázrendszerét is, fájdalmai lesznek, ezáltal még kevesebbet mozog, a mozgáspálya tartománya csökken, izmok sorvadnak, letapadnak, további fájdalmak keletkeznek, ennek eredménye még kevesebb mozgás lesz és egy ördögi kör kellős közepén találjuk magunkat…
Mindenképpen szakember bevonására lesz szükség!
A megelőzés további lehetőségei között egyáltalán nem elhanyagolható a mindennapi rutin, tartási körülmények figyelembevétele sem.
A lehető legjobb, ha úgy alakítjuk ki a napi rutinokat, hogy azok hosszú távon egészségmegőrzőek lehessenek.
Mindig az állat méretéhez, fizikai adottságaihoz mérten gondolkozzunk ezekről.
Általánosságban elmondható, hogy a következő pontok figyelembevételével sokat segíthetünk kedvencünknek, és ezáltal saját magunknak is:
- lépcsőzés (hosszúsága, fokok mérete, gyakoriság)
- magas helyekről történő leugrálás (ágy, kanapé, terasz széle)
- autóból történő be- és kiugrálás (magasság / kutya mérete, gyakoriság)
- házőrzési vehemencia figyelembe vétele (nem tesz jót, ha a kutya ”pihenő állásból”, hideg ízületekkel, robbanékonyan, nagy lendülettel dobbant pl. a kapun / rohan a kerítés mellett, akár beleütközve dolgokba.)
- kistestű kutyákra jellemző, hogy mindenhova IS fel tudnak menni - leesés veszély!
és még nagyon-nagyon sok dolog…
Találjunk ki alternatívákat, az állat környezete, szokásaink legyenek biztonságosak!
És amire nem nagyon szoktunk gondolni: Gazdi rutin / szokások / egyéb (nem mozgásszervi) műtétekből származó hegek.
Itt igazából próbáljunk meg a saját szemszögünkből gondolkodni, és fordítsuk vissza a kutyára!
Sajnos nagyon gyakori és talán a leggyakoribb veszélyforrás, hogy hideg ízületekkel, izmokkal kezdjük intenzíven megmozgatni a kutyát.
Gondoljuk csak végig… mi sem kezdünk el (jobb esetben) egy összetett, nagy lendülettel járó feladatsort végrehajtani bemelegítés nélkül!
Az állatok anatómiailag ugyan úgy működnek ebből a szempontból. Hideg ízületekkel, izmokkal nagy a sérülésveszély!
Mielőtt elindulunk a kutyánkkal futni, labdázni, sportolni, MELEGÍTSÜK BE, készítsük fel a feladatra. A munka végeztével vezessük le az edzést (pl. séta, aktív nyújtás, masszi).
A téma óriási, illetve ahogy minden sportnak megvan a speciális bemelegítési és levezetési formája, úgy a kutyás-sportnak is természetesen!
Mindezek által nem csak megvédjük kedvencünket a sérüléstől (meg magunkat a folyamatos állatorvostól és rehabilitációtól), de a jól felépített, helyesen kivitelezett bemelegítés és levezetés teljesítmény növelő is egyben.
A kutya még gyorsabbá, pontosabbá, terhelhetőbbé is válik, illetve a sport utáni regenerálódás is hatékonyabb!
És ha mindezzel megvagyunk? Ne felejtsünk el megfelelő mennyiségű és minőségű pihenőidőt hagyni kedvencünknek!
Nem barátunk a túlterhelés!
SOHA ne kezdjünk el túl fiatal kutyát intenzíven terhelni! Vegyük figyelembe a fejlődés, növekedés időszakát!
Kifejlett, felnőtt állatot fokozatos terheléssel vezessünk be a nagyobb edzésekbe, és ITT már érdemes elgondolkodni plusz támogatáson megfelelő táplálékkiegészítők formájában!
Ha egyéb (nem mozgásszervi) műtétből származó heg van a kutyán (ivartalanítás, egyéb belgyógyászati), mindenféle képpen kezelni kell! Egy heg le tud tapadni (le is fog), megváltoztatja a fasciaháló szerkezetét, különbőző területek immobilissá válhatnak, kihat az állat mozgására, hosszú távon kihat az egész szervezetre. Erről bővebben itt olvashatsz!
Nem baj, ha nem tudjuk, hogy kell ezeket pontosan kivitelezni, csupán ne féljünk segítséget kérni!